Könyvviteli szolgáltatások

A számviteli törvény időnkénti korszerűsítését indokolja az a tény is, hogy erre épülnek a jelenleg hatályos társasági jog, a társasági, iparűzési és egyéb fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos jogszabályok. Az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén különösen nagy a jelentősége, hogy a magyar számvitel a közösség számviteli irányelveivel teljes mértékben összeegyeztethető legyen. A terjedelmes módosítások helyett célszerűbbnek látszik a törvény újraalkotása, igaz, ez nem jelenti a számvitel új alapokra helyezését. A tervezet célja, hogy a vállalkozások beszámolója a valóságot továbbra is megbízhatóan tükrözze. Ennek érdekében módosul a mérleg és eredménykimutatás tartalma, és a kiegészítő melléklet kötelező adatai is bővülnek. A valós kép biztosítása olyannyira fontos szempont a tervezetben, hogy ennek érdekében engedményeket tesz az óvatosság elvének terhére. Például a terven felüli értékcsökkenést, illetve értékvesztést vissza kell írni, ha az alacsonyabb értéken való nyilvántartás okai már nem állnak fenn vagy csak részben indokolják azt.
Újdonság, hogy az összevont (konszolidált) beszámoló készítése során a konszolidálásba bevont vállalkozások könyvvizsgálói is kötelesek lesznek együttműködni az összevont beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálónak a jelentésében be kell mutatnia a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását alátámasztó határozott álláspontját megalapozó vizsgálatok körét, jellegét és megállapításait, valamint azok indokait.
A tervezet szerint ha jogszabály nem írja elő a könyvvizsgálatot, akkor az nem lenne kötelező, amennyiben a tárgyévet megelőző két évben a vállalkozás áfa nélküli bevétele nem haladja meg az 50 millió forintot. A nem teljes évben működő vállalkozásnál az elért nettó bevételt évesíteni kell, és a tervezet azt az esetet is kezelni tudja, ha nincs a vállalkozásnak két megelőző működési éve. 2003. január elsejéig az 5 és 50 millió forint közötti árbevételt elérő vállalkozásoknál csak akkor kötelező a könyvvizsgálat, ha a könyvviteli szolgáltatást és a beszámolókészítést nem legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel bíró személy végzi.
Minden vállalkozásnál kell lennie legalább egy tagnak vagy alkalmazottnak, aki legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel bír. Ilyen személy hiányában mérlegképes könyvelő egyéni vállalkozót vagy mérlegképes könyvelő taggal vagy alkalmazottal rendelkező, könyvelői tevékenységet folytató társaságot kell a könyvviteli szolgáltatással megbízni. A tervezetnek ez a rendelkezése akkor valósulhat meg, ha kialakítják hozzá a nyilvántartásba vétel szabályait, és a könyvviteli szolgáltatást folytatók is felkészülnek az előírt kötelezettség teljesítésére. Emiatt ez a rendelkezés nem léphet életbe az új számviteli törvény többi szabályával együtt, hanem legalább két év felkészülési időt kell biztosítani hozzá.